Fehér könyv készült a Malévról
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter sajtótájékoztatón mutatta be a Malév
jelenlegi helyzetéhez vezető okokat összegző Fehér könyvet 2011. december 5-én,
Budapesten. A tárcavezető kiemelt kormányzati célként említette, hogy Magyarországon
Budapest központú nemzeti légitársaság működjön, amely biztosítja a nemzetgazdasági
érdekek hatékony érvényesülését is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azzal a
céllal állította össze a Fehér könyvet, hogy részletesen bemutassa, miként jutott
el a Malév a jelenlegi súlyos helyzetébe, megnevezze a felelősöket, és e tények
feltárásával jusson közelebb a megoldáshoz.
A Malév cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat, 500 hazai vállalkozással
áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés
bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul
hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb
exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosítja. A Malév közel
3 millió utast szállít évente 23 ez
er járatpáron és 45 desztinációba repül közvetlenül. Létezése a külföldről érkező
beruházási, befektetési döntések egyik alaptényezője, hozzájárul az ország regionális
szerepének erősítéséhez. A vállalat működése tehát makrogazdaságilag egyértelműen
indokolt, ezért a Kormány úgy ítéli meg, hogy szükség van nemzeti légitársaságra
– hangsúlyozta Fellegi Tamás.
A Fehér könyv az elmúlt tíz év mulasztásai közé sorolja, hogy nem létezett hosszú
távú megoldási terv a vállalat fenntartható finanszírozására és működtetésére.
Az értékes vagyonelemeket (pl. üzemanyag kiszolgálási üzletág, Heathrow slot,
Hyatt Regency tulajdonrész) kiárusították, így 2007-re nem maradt számottevő vagyona
a légitársaságnak. A vállalat felélte saját tőkéjét, a cég értéke jelentős mértékben
csökkent.
Az elhibázott privatizáció és reprivatizáció eredményeképpen előnytelen, visszás
szerződések és hitelek terhelik a Malévot. A privatizáció gyakorlatilag úgy zajlott,
hogy a vevő nem tett bele és nem kockáztatott saját pénzt, ugyanakkor minden visszafizetéssel
kapcsolatos kötelezettséget végeredményben visszaterhelt a Malévre. Lényegében
az történt tehát, hogy a Malév megvásárolta saját magát orosz ernyő alatt, ráadásul
az irányítási lehetőségeit és pénzét elveszítve teljesen kiszolgáltatottá vált.
A magántulajdonban töltött időszakban a légitársaság a végletekig eladósodott,önálló
működésre gyakorlatilag képtelenné vált. A visszaállamosítással annak költségvetési
hatásain túl a korábbi kormány a helyzet kezelésének gazdasági és politikai felelősségét
áttolta a jelenlegire.
Az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálatot indított a 2007-2010 közötti időszakban
nyújtott hitelekkel, tőkeemeléssel kapcsolatban. Elmarasztaló határozat esetén
a cégnek kamatos kamattal kell visszafizetnie a tulajdonosi juttatást, közel 100
milliárd forint értékben.
A kormányváltást követően azonnal megindult a kárfelmérés, a légitársaság átvilágítása,
a lehetséges partnerek keresése. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezelte a
tiltott támogatás ügyében indított uniós eljárást, gondoskodott a vállalat életben
tartásáról.
A Malév a megörökölt problémák miatt azonban folyamatos pénzügyi infúzióra szorul,
működése a jelenlegi struktúrában hosszútávon nem fenntartható.
Fellegi Tamás elmondta: a minisztérium előrehaladott tárgyalásokat folytat több
pénzügyileg stabil, európai szakmai befektetővel egy versenyképes nemzeti légitársaság
létrehozása céljából. A Kormány azonban nem értékesíti a Malévot az Európai Bizottság
versenyjogi vizsgálatának lezárása előtt, így a majdani tranzakciót nem áll szándékában
az idei évben lebonyolítani. A szaktárca a továbbiakban is mindent megtesz a légitársaság
életben tartása és minél hatékonyabb működtetése érdekében.
Az eddigi intézkedések kedvező hatásai máris megmutatkoztak a közelmúltban a
romló körülmények ellenére is figyelemre méltóan javuló kereskedelmi eredményekben.
A Malév utolsó negyedéve mintegy hétmilliárd forint többletbevételt hozott az
előző év azonos időszakához képest, a járatok kihasználtsága pedig 75% felett
volt, ami meghaladja az európai átlagot is – tette hozzá a nemzeti fejlesztési
miniszter.
A tárcavezető bejelentette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által feltárt
tények alapján Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos ismeretlen tettesek ellen
feljelentést tesz a Fehér Könyvben bemutatott egyes ügyekben.
A Fehér könyv a kormányzati honlapon elérhető, onnan letölthető.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Kommunikációs Főosztály
