2010. évi LXXXVII. törvény
a Nemzeti Földalapról
Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű, és
a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás, továbbá a termőföldnek
a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a
jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése,
a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása
érdekében Nemzeti Földalapot hoz létre, és a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik
az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban
a) szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított
terület vagy halastó művelési ágban nyilvántartott terület,
b) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület (ide nem értve
az Állami terület I; Állami terület II; és Állami terület III. megnevezésű művelés
alóli kivett területet), amelyre az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként
nyilvántartott terület jogi jelleg ténye van feljegyezve, és az Országos Erdőállomány
Adattárban foglaltak szerint elsődleges gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül;
c) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület, amely a Nemzeti
Földalapba tartozó földrészlet mező-, erdőgazdasági tevékenységét szolgálja, vagy
ahhoz szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Nemzeti Földalap részét képezik az (1)
bekezdésben meghatározott területekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok is.
(2a) E törvény alkalmazásában földrészletnek minősül az (1) bekezdésben meghatározott
terület, függetlenül attól, hogy az az ingatlan-nyilvántartásban önálló földrészletként
vagy a földrészlet alrészleteként van nyilvántartva.
(2b) E törvény alkalmazásában a hasznosítás fogalmán a Nemzeti Földalapba tartozó
földrészletnek a 3. §-ban meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlója által e törvényben
meghatározott módon, jogcímen történő átadását, átengedését kell érteni.
(3) A Nemzeti Földalap rendeltetése:
a) működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel
rendelkező agrárvállalkozók földhözjutásának támogatása;
b) a földárak és -haszonbérek alakulásának befolyásolása;
c) a termőföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra
alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának
támogatása, a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának
elősegítése;
d) birtok-összevonási célú, valamint az állattenyésztő telepek működését biztosító
önkéntes földcseréhez szükséges termőföld biztosítása;
e) a magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint
a hullámtéri területek, és a mentett oldali vízjárta területek cseréjéhez, továbbá
kisajátítás esetén cserével történő kártalanításához, és törvényben meghatározott
feladatokhoz földkészlet biztosítása;
f) különleges termesztési célok megvalósításához tartalékterületek biztosítása;
g) a fennálló földhasználati viszonyok stabilizálása, a további földhasználatok
elősegítése;
h) a termőföldek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés
összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés,
a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása) szempontjaival;
i) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető
területek hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;
j) az értékes termőhelyen lévő ültetvényterületek megtartásának elősegítése;
k) tározók, záportározók kialakításához szükséges terület biztosítása;
l) az erdővagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése;
m) szociálisan hátrányos helyzetű rétegek megélhetésének elősegítése érdekében
szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása;
n) az oktatás és a tudományos kutatás céljainak, a mezőgazdasági genetikai háttér
fenntartásának, megőrzésének szolgálata.
2. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására és nyilvántartására,
a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az e törvényben foglaltakat
kell alkalmazni.
3. § (1) A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat
és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) útján gyakorolja. A Nemzeti
Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot - törvény eltérő rendelkezése
hiányában - az NFA képviseli.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása kiterjed a tulajdonjoghoz kapcsolódó vagyoni
értékű jogok gyakorlására is.
(3) Azon állami tulajdonban álló, vagy állami tulajdonba kerülő ingatlan felett,
amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag Nemzeti Földalapba tartozó
földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az állami vagyon felügyeletéért
felelős miniszterrel, az NFA és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján - e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban foglaltak szerint - a következő módon gyakorolja:
a) az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen;
b) mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide
nem értve a tulajdonjog átruházását) egymással együttműködve;
c) csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén
(ide nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával
önállóan.
(4) A (3) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó döntést megelőzően meg kell
állapítani az ingatlan egészének elsődleges rendeltetését, valamint a hasznosítással
elérhető fő célkitűzéseket, és legkedvezőbb előnyöket.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
4. § (1) Az NFA a miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.
(2) Az NFA elnökét a miniszter nevezi ki és menti fel. Az NFA két elnökhelyettesét
az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel.
(3) Az NFA elnöke és elnökhelyettese magyar állampolgár lehet. Az NFA elnöke,
és elnökhelyettese nem lehet
a) országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő,
megyei közgyűlés tagja, állami vezető, polgármester, főpolgármester, alpolgármester,
főpolgármester-helyettes;
b) a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságának (a továbbiakban: ellenőrző bizottság)
tagja;
c) gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, illetve olyan magánszemély,
vagy ezek jogi képviselője, aki az NFA-val a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet
érintően szerződéses viszonyban áll.
(4) Az NFA elnökének és elnökhelyettesének e megbízatásával összeférhetetlen
az is, ha a (3) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv
szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.
(5) Az NFA elnökére, elnökhelyetteseire és alkalmazottaira a kormánytisztviselők
jogállásáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(6) Az NFA elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(7) Az NFA elnökhelyettese helyettes államtitkári illetményre jogosult.
(8) Az NFA feladatait központi szervezete és területi (megyei) szervezeti egységei
útján látja el.
(9) Az NFA alapító okiratát, és a szervezeti és működési szabályzatát a miniszter
a Magyar Közlönyben teszi közzé.
5. § A Kormány a miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek a földbirtokpolitikai
irányelvek érvényesüléséről, a Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről.
A beszámolóhoz csatolni kell az ellenőrző bizottság és a Birtokpolitikai Tanács
(a továbbiakban: Tanács) észrevételeit.
6. § A miniszter a 3. §-ban és az 5. §-ban foglaltakon túl
a) kiadja az NFA alapító okiratát, valamint jóváhagyja a szervezeti és működési
szabályzatát;
b) gyakorolja az NFA elnöke, a kinevezés és a felmentés tekintetében az NFA elnökhelyettesei
felett a munkáltatói jogokat;
c) jóváhagyja a 8. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott éves tervet;
jóváhagyja a 8. § (1) bekezdés pontjában meghatározott éves tervet;
d) előterjeszti a Kormány részére elfogadás céljából a 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt középtávú stratégiai tervet;
előterjeszti a Kormány részére elfogadás céljából a 8. § (1) bekezdés pontjában
foglalt középtávú stratégiai tervet;
e) dönt az NFA költségvetési előirányzatával kapcsolatos előterjesztésekről;
f) kinevezi a Tanács elnökét és a Tanács 10. § (1) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott tagjait;
kinevezi a Tanács elnökét és a Tanács 10. § (1) bekezdésének pontjában meghatározott
tagjait;
g) jóváhagyja a Tanács ügyrendjét.
7. § (1) Az NFA elnöke
a) vezeti az NFA-t;
b) javaslatot tesz a miniszternek az NFA elnökhelyettesének kinevezésére és felmentésére;
c) az NFA alkalmazottai felett, valamint - a kinevezés és a felmentés kivételével
- az NFA elnökhelyettesei felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;
d) a 8. § (1) bekezdés d)-f) és h) pontjaiban foglaltak kivételével dönt - a Tanács javaslatának figyelembevételével
- a Nemzeti Földalapba tartózó földrészletek hasznosításával kapcsolatos kérdésekben;
a 8. § (1) bekezdés és pontjaiban foglaltak kivételével dönt - a Tanács javaslatának
figyelembevételével - a Nemzeti Földalapba tartózó földrészletek hasznosításával
kapcsolatos kérdésekben;
e) a d) pontban foglaltak kivételével dönt az NFA-t érintő kötelezettség-vállalásról;
a pontban foglaltak kivételével dönt az NFA-t érintő kötelezettség-vállalásról;
f) elkészíti az 5. § szerinti beszámolót, az NFA államháztartási számviteli kormányrendelet
szerinti elemi költségvetési beszámolót, valamint a rábízott földvagyonról szóló
éves beszámolóját;
g) képviseli az NFA-t harmadik személyekkel szemben;
h) kapcsolatot tart az ellenőrző bizottsággal;
i) felelős a Tanács döntéseinek végrehajtásáért;
j) felelős a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek naprakész nyilvántartásáért;
k) felelős a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek törvényes, szakszerű, hatékony
és gazdaságos hasznosításáért;
l) meghatározza a rábízott földvagyon számviteli politikáját.
jóváhagyja a 8. § (1) bekezdés pontjában meghatározott éves tervet;előterjeszti a Kormány részére elfogadás céljából a 8. § (1) bekezdés pontjában
foglalt középtávú stratégiai tervet;kinevezi a Tanács elnökét és a Tanács 10. § (1) bekezdésének pontjában meghatározott
tagjait;a 8. § (1) bekezdés és pontjaiban foglaltak kivételével dönt - a Tanács javaslatának
figyelembevételével - a Nemzeti Földalapba tartózó földrészletek hasznosításával
kapcsolatos kérdésekben;a pontban foglaltak kivételével dönt az NFA-t érintő kötelezettség-vállalásról;
(2) Az NFA elnöke ellátja továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak körében
a szervezeti és működési szabályzatban részére meghatározott feladatokat.
8. § (1) A Tanács:
a) elkészíti a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos
- a földbirtok-politikai irányelveken alapuló - középtávú stratégiai tervét;
b) érvényre juttatja az NFA tevékenysége során a Kormány által elfogadott középtávú
stratégiát;
c) véleményezi - a középtávú stratégiában és Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben
megfogalmazott célkitűzések alapján - az NFA által készített, a Nemzeti Földalapba
tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos éves tervet;
d) dönt a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos
egyedi ügyekben, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes
értéke eléri a 100 millió forintot, illetve a térmértéke eléri a 100 hektárt;
e) dönt 100 millió forintot, vagy 100 hektár térmértéket elérő földrészlet vagy
földrészletek tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésével kapcsolatos
ügyekben;
f) dönt a 21. § (3)-(6) bekezdése szerinti jogügyletekről;
g) véleményezi Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről készült
éves országgyűlési beszámoló tervezetét;
h) az MNV Zrt.-vel közösen dönt a 3. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ingatlanok hasznosításának módjáról az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabály szerint.
az MNV Zrt.-vel közösen dönt a 3. § (3) bekezdés és pontjában meghatározott ingatlanok
hasznosításának módjáról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint.
(2) A Tanács ellátja továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak körében a szervezeti
és működési szabályzatban részére meghatározott feladatokat.
(3) A Tanács tagjai - a Tanács elnökének és az NFA elnökének kivételével - tevékenységükért
helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű tiszteletdíjban részesülnek.
A Tanács elnöke tevékenységéért államtitkári illetménynek megfelelő összegű tiszteletdíjban
részesül.
9. § (1) A Tanács a jogait és kötelezettségeit testületként gyakorolja.
(2) A Tanács az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el, és jóváhagyásra felterjeszti
a miniszternek.
(3) A Tanács tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek
a Tanács működése során nincs helye.
(4) A Tanács ülésein tanácskozási joggal vehet részt az ellenőrző bizottság tagja.
(5) A Tanács működésével kapcsolatos költségeket az NFA működési költségeitől
elkülönítetten kell kezelni.
(6) A Tanács üléséről összefoglaló készül, melynek az NFA honlapján történő közzétételéről
az NFA elnöke az ülés napjától számított öt munkanapon belül gondoskodik. Az összefoglaló
tartalmazza az ülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt
írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba
került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén
annak tárgyát és számszerű arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére az
ülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni.
Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, továbbá a Tanács
által hozott döntést tartalmazó iratoknak a Tanács elnöke általi aláírással ellátott
eredeti egy-egy példányát.
10. § (1) A Tanács elnökét a miniszter nevezi ki, további tagjai:
a) az NFA elnöke;
b) a miniszter által kinevezett személy;
c) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által jelölt és a miniszter
által kinevezett egy személy;
d) a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által jelölt
és a miniszter által kinevezett egy személy.
(2) A Tanács elnöke és tagja (a továbbiakban együtt: tag) magyar állampolgár
lehet. A Tanács tagja nem lehet:
a) országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő,
megyei közgyűlés tagja, miniszter, államtitkár, polgármester, főpolgármester,
alpolgármester, főpolgármester-helyettes;
b) az ellenőrző bizottságának tagja;
c) olyan gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, illetve olyan
magánszemély, vagy ezek jogi képviselője, aki az NFA-val a Nemzeti Földalapba
tartozó földrészletet érintően szerződéses viszonyban áll.
(3) A Tanács tagjának e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (2) bekezdés
szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója
vagy az élettársa tölti be.
11. § (1) Az NFA elnöke, elnökhelyettese, a Tanács tagja, valamint ezen személyek
Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és élettársa e jogviszony
fennállása alatt nem lehet tagja vagy vezető tisztségviselője mezőgazdasági, erdőgazdasági
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek, ilyen szervezetben nem szerezhet
társasági részesedést, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására
irányuló pályázaton nem indulhat, árverésen nem licitálhat, a Nemzeti Földalapba
tartozó földrészletet érintően szerződést az NFA-val nem köthet.
(2) Az NFA ellenőrző bizottság tagja, valamint ezen személyek Polgári Törvénykönyv
szerinti közeli hozzátartozója és élettársa e jogviszony fennállása alatt nem
lehet tagja vagy vezető tisztségviselője mezőgazdasági, erdőgazdasági tevékenységet
folytató állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetnek, ilyen szervezetben
nem szerezhet társasági részesedést, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet
hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, árverésen nem licitálhat, a Nemzeti
Földalapba tartozó földrészletet érintően szerződést az NFA-val nem köthet.
(3) Nem vonatkozik az (1) és (2) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi (haszonbérleti)
szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási (előhaszonbérleti) jog
alapján kerül sor.
(4) Az NFA elnöke, elnökhelyettese, a Tanács és az ellenőrző bizottság tagja
mint az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében javaslattételi, döntési
vagy ellenőrzési joggal rendelkező személy, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettségekről szóló törvény szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.
12. § (1) Az NFA elnöke, a Tanács és az ellenőrző bizottság tagja a feladatait
az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, e törvényben
foglaltak és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni.
(2) Az NFA elnöke korlátlanul felel a Magyar Állammal és az NFA-val szemben a
jogszabályok megsértésével, a kötelezettségei felróható megszegésével okozott
károkért. A Tanács és az ellenőrző bizottság tagjai - a Polgári Törvénykönyv közös
károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek
a Magyar Állammal és az NFA-val szemben a jogszabályok megsértésével, s kötelezettségeik
felróható megszegésével okozott károkért. Mentesül a felelősség alól az a tag,
aki a döntésben nem vett részt, vagy a döntés ellen szavazott.
13. § (1) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) felmentéssel,
c) kizárással,
d) elhalálozással.
(2) A lemondást írásban kell közölni a miniszterrel.
(3) A megbízatást felmentéssel kell megszüntetni, ha, a Tanács tagja neki fel
nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.
(4) Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszter, ha a Tanács tagja:
a) neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,
b) a törvényben megjelölt összeférhetetlenségi okot a kinevezésétől, vagy az
összeférhetetlenség felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg.
(5) A Tanács tagja a (4) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az összeférhetetlenség megszüntetéséig a tisztségéből
eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tevékenységének ellenőrzése
14. § (1) A Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos
tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.
(2) Az NFA tevékenységét az öttagú ellenőrző bizottság ellenőrzi, melynek tagjait
az Országgyűlés mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó bizottsága választja, illetve
menti fel. Az ellenőrző bizottság egy-egy tagját
a) az elsősorban egyéni mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó országos
érdek-képviseleti szervezetek,
b) az elsősorban a társas mezőgazdasági vállalkozások érdekképviseletét ellátó
országos érdek-képviseleti szervezetek,
c) az erdőgazdálkodók érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,
d) az országos önkormányzati érdekszövetségek és
e) a Magyar Agrárkamara
által jelölt természetes személyek közül kell megválasztani.
(3) Az ellenőrző bizottság tagja magyar állampolgár lehet. Az ellenőrző bizottság
tagja nem lehet:
a) országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő,
megyei közgyűlés tagja, állami vezető, polgármester, főpolgármester, alpolgármester,
főpolgármester-helyettes;
b) az NFA elnöke, elnökhelyettese, alkalmazottja;
c) a Tanács tagja;
d) olyan gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, vagy olyan
magánszemély, illetve ezek jogi képviselője, aki az NFA-val szerződéses viszonyban
áll.
(4) Az ellenőrző bizottság tagjának e megbízatásával összeférhetetlen az is,
ha a (3) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv
szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.
(5) Az NFA elnöke és elnökhelyettese, a Tanács tagja a megbízatása megszűnésétől
számított két évig nem lehet az ellenőrző bizottság tagja.
(6) Az ellenőrző bizottság tagjai közül elnököt választ, és a tagok többségével
elfogadott ügyrend szerint működik.
(7) Az ellenőrző bizottság tagja a feladatának ellátása érdekében jogosult az
NFA és a Tanács elnökétől tájékoztatást kérni, amelyet a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározott módon és határidőben kell teljesíteni. Az ellenőrző
bizottság tagja jogosult - a titokvédelmi szabályok betartása mellett - bármely,
az NFA tevékenységével kapcsolatos iratba betekinteni, azokat - szükség esetén
szakértő bevonásával - megvizsgálhatja.
(8) Az ellenőrző bizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év szeptember
1. napjáig beszámolót készít a miniszter részére.
(9) Ha az ellenőrző bizottság megítélése szerint az NFA tevékenysége jogszabályba,
az alapító okiratba, a szervezeti és működési szabályzatba ütközik, vagy egyébként
sérti a Magyar Állam érdekeit, ezt köteles jelezni a miniszternek.
(10) Az ellenőrző bizottság véleményezi Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA
tevékenységéről készült éves országgyűlési beszámolót.
(11) Az ellenőrző bizottság működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről
az NFA gondoskodik.
(12) Az ellenőrző bizottság üléséről összefoglaló készül, amely tartalmazza az
ülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok
címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy
szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű
arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére az ülésen résztvevő nyilatkozatát,
egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg
kell őrizni az előterjesztést, továbbá az ellenőrző bizottság által hozott döntést
tartalmazó iratoknak az ellenőrző bizottság elnöke általi aláírással ellátott
eredeti egy-egy példányát.
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek és azok hasznosítása
15. § (1)
(2) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket a (3) bekezdésben foglalt földbirtok-politikai
irányelvek szerint kell hasznosítani.
(3) A földbirtok-politika irányelvei:
a) a földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése;
b) családi gazdaságok kialakítása és megerősítése;
c) környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelés földhasznosítás
oldaláról történő támogatása;
d) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése,
a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem,
a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása),
a vonalas infrastrukturális létesítmények szempontjaival;
e) a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása;
f) a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése;
g) a földpiac élénkítése és szabályozása;
h) az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld biztosítása;
i) a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának
elősegítése;
j) minőségi földcserék lebonyolításának megalapozása;
k) termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzése és befolyásolása;
l) a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas termőföldek mezőgazdasági termelési
célú hasznosításának előtérbe helyezése;
m) a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más
irányú hasznosításának előkészítése, támogatása, esetenként végrehajtása;
n) művelési-ág váltás támogatása;
o) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető
területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő
meggyorsítása;
p) a birtoknagyság alkalmassá tétele az európai uniós támogatások lehívhatóságához;
q) szociális földprogram és közfoglalkoztatási program támogatása;
r) pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel
rendelkezők támogatása;
s) különleges rendeltetésű (különösen oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás)
gazdaságok működéséhez kedvezményes termőföld biztosítás.
(4) A földrészletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a mezőgazdasági termelés
célját szolgáló földre, ha
a) az örökség visszautasítása útján szállt a Magyar Államra, vagy
b) az örökös a hagyatéki eljárásban a Magyar Állam részére felajánlotta.
16. § (1) E törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül - a (2) bekezdésben
meghatározott kivétellel - az állam által bármely jogcímen megszerzett földrészlet.
(2) Az állam javára kisajátított, vagy kisajátítást pótló adásvétellel megszerzett,
egyébként e törvény hatálya alá tartozó földrészlet nem kerül a Nemzeti Földalapba,
kivéve, ha a kisajátításra természetvédelem, mezőgazdasági célú vízgazdálkodási
beruházás megvalósítása, fenntartható erdőgazdálkodás és közérdekű erdőtelepítés
céljából kerül sor.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti földrészlet a kisajátítási határozatban meghatározott
határidőn belül a kisajátítás céljára nem került felhasználásra, és a földrészlet
egyébként e törvény hatálya alá tartozik, a földrészletet a kisajátítási határozatban
megállapított határidő lejártát követő 60 napon belül az NFA részére át kell adni.
(4) Ha a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében
lévő, a honvédelemért felelős miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított
ingatlan a tényleges művelési ág megállapítása alapján e törvény hatálya alá tartozik,
a honvédelemért felelős miniszter azt átadja az NFA-nak. Az NFA a tulajdonosi
joggyakorló személyében történt változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően
a honvédelmi célra feleslegesnek nyilvánított ingatlan megosztásával és tényleges
művelési ágának megállapításával kapcsolatos költségek átadott ingatlanra eső
hányadát a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak megtéríti.
(5) A (4) bekezdésben foglalt tényleges művelési ág megállapításának feltétele,
hogy a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területnek a szükséges környezetvédelmi,
vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítése igazolt módon megtörténjen. E bekezdésben
foglalt mentesítéssel összefüggésben felmerült költségeket a Magyar Honvédség
viseli.
(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felszámolási eljárás során járulék-,
hozzájárulás- és egyéb követelései fejében a Magyar Állam tulajdonába kerülő földrészlet
a Nemzeti Földalapba kerül. Az NFA a felszámolási eljárás befejezéséről szóló
végzés jogerőre emelkedését követő 90 napon belül megfizeti a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai részére a felszámoló vagyonfelosztási javaslatában az alapokat
megillető összeget.
(6a) Ha a (6) bekezdés szerinti felszámolási eljárás során a 3. § (3) bekezdésében
meghatározott ingatlan kerül állami tulajdonba, az ingatlannak csak az 1. § (1)
bekezdésben foglalt területe kerül a Nemzeti Földalapba, és az NFA az erre a területre
eső összeget fizeti meg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a (6)
bekezdésben foglaltak szerint.
(7) Ha e törvény hatálya alá tartozó földrészlet felett az állam, mint törvényes
örökös tulajdonjogot szerez, az MNV Zrt. a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány)
jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a földrészletet átadja az NFA-nak.
17. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről és az azokon fennálló
jogok jogosultjairól az NFA az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározottak szerint naprakész vagyonnyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a jogosultak adatai körében a haszonbérlő, vagyonkezelő, erdőgazdálkodó, és
a 18. § (5) bekezdése szerint megbízott személy nevét (megnevezését), lakcímét
(székhelyét, telephelyét),
b) a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot.
(2) Az NFA az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a jogosultnak
az NFA-val való jogviszonya fennállásáig kezelheti.
(3) A vagyonnyilvántartásban elkülönülten kell nyilvántartani a jövedelmező mezőgazdasági
művelésre nem alkalmas (különösen belvizes, szikes) földrészleteket.
18. § (1) Az NFA - a 21. és 22. §-ban meghatározottak kivételével - a Nemzeti
Földalapba tartozó földrészletet
a) nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladással,
b) nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adással,
c) nyilvános pályázat útján történő vagyonkezelésbe adással,
d) cserével
hasznosítja.
(1a) A termőföldről szóló törvény szerinti termőföld vagy tanya haszonbérbe adása
során a jogszabály alapján fennálló előhaszonbérleti jog nem gyakorolható.
(2) Az eladás, a haszonbérbe adás, és a csere során a földbirtok-politikai irányelveknek
megfelelően kell eljárni, valamint előnyben kell részesíteni az élethivatásszerűen
mezőgazdasági tevékenységet folytató személyeket.
(3) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően csereszerződést
elsősorban birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megvalósítása, állattenyésztő
telep működésének biztosítása, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás
megvalósítása céljából köthet.
(4) Addig, amíg az NFA a Nemzeti Földalapba került földrészletet az e törvényben
meghatározott módon nem tudja hasznosítani, köteles - a termőföld védelméről szóló
törvényben meghatározottak szerint - a termőföld és a mező-, erdőgazdasági művelés
alatt álló belterületi föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, valamint
a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról
gondoskodni.
(5) A (4) bekezdésben foglalt feladatok ellátása érdekében a földrészlet e törvény
szerinti hasznosításáig, de legfeljebb egy gazdasági évre terjedő időszakra az
NFA megbízási szerződést köthet. A megbízási szerződés időtartama meghosszabbítással
sem lehet egy gazdasági évnél hosszabb.
19. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés
nem köthető azzal, aki
a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési
eljárás alatt áll;
b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti,
hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;
d) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult
- eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták.
(2) Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás, illetve az
(1) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok, az NFA jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(3) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításának részletes szabályait
tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1)
bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.
(4) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződést
írásba kell foglalni.
20. § (1) Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület
kivételével vagyonkezelési szerződés köthető:
a) költségvetési szervvel,
b) többségi állami tulajdoni részesedéssel működő olyan gazdálkodó szervezettel,
amely alapító okiratában vagy külön jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése
érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet, vagy
c) olyan gazdálkodó szervezettel, amely jogszabályban rögzített állami feladat
ellátásához kívánja hasznosítani a földrészletet.
(2) Erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület
vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonban álló
gazdálkodó szervezet végezheti.
(3) Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével
köthető vagyonkezelési szerződés.
(4) Az NFA-val kötött vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult
meghatározott földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő
köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról
gondoskodni, továbbá - a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért
felelős szervek és e törvényben meghatározott egyéb esetek kivételével - díjat
fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.
(5) Vagyonkezelési szerződés - erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül
szolgáló földterületre vonatkozó szerződést kivéve - határozott időtartamra köthető,
melynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb a termőföldről szóló törvényben előírt,
a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama lehet.
(6) A szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától
kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(7) Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet
érintő vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak - a vagyonkezelő
erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító - jóváhagyása szükséges. A vagyonkezelő
az erdő hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át.
(8) A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább,
és nem terhelheti meg.
21. § (1) Az NFA a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvényben
foglalt esetben a részarány-tulajdonos részére - a részarány-tulajdonnak megfelelő
aranykorona érték erejéig - földrészletet ajánl fel. A részarány-tulajdonos a
felajánlott földrészlet tulajdonjogát a mezőgazdasági igazgatási szerv jogerős
határozata alapján szerzi meg.
(2) Az NFA telekalakítás végrehajtásához szükséges tulajdonjogi változást eredményező
szerződést köthet.
(3) Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető vagyonkezelési vagy haszonbérleti
szerződés olyan kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel, amely
főtevékenysége körében a termőföldről szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet
folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában,
illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja
hasznosítani a földrészletet.
(3a) Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés
olyan földrészletre, amely
a) a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy - amennyiben
a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból
kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli - nemzetgazdasági szempontból
kiemelt beruházás megvalósításához szükséges;
b) nem haladja meg a fél hektárt.
(3b) Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető vagyonkezelési szerződés az erdőről,
az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a
továbbiakban: Evt.) 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott földterületre költségvetési
szervvel vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel.
(3c) Nyilvános pályáztatás mellőzésével kell a védett természeti területek természetvédelmi
kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe adni azt a földrészletet, melynek
a) állami tulajdonba vételére a védett természeti területek védettségi szintjének
helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében került sor,
vagy
b) esetében törvény vagyonkezelőként a védett természeti területek természetvédelmi
kezeléséért felelős szervet jelöli ki.
(4) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó vízlevezető árkokat és csatornákat térítésmentesen
az azok fenntartására jogosultak vagyonkezelésébe adhatja.
(5) A Nemzeti Földalapba tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott útnak
az út fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat részére
történő térítésmentes tulajdonába vagy használatba adásáról az NFA és az érintett
önkormányzat szerződést köthet.
(6) A Nemzeti Földalapba tartozó erdőt, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterületet - az Evt. 8. §-ának (4) és (5) bekezdésében
meghatározott, az optimális állami birtokszerkezet kialakítását szolgáló birtokösszevonási
célú földcsere vagy átruházás esetének kivételével - csak vagyonkezelés formájában,
és csak költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó
szervezet számára lehet hasznosításra átengedni. A vagyonkezelésbe adásról az
NFA javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt.
(7) E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén
- ide nem értve az (1) bekezdésben meghatározott esetet - a szerződéskötést megelőzően
10 nappal nyilvánosságra kell hozni a tervezett szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében
meghatározott adatait.
22. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet kötelező önkormányzati feladatok
ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen vagyonkezelésbe, temető létesítése
céljából ingyenesen tulajdonba adható a földrészlet fekvése szerinti települési
(fővárosban a kerületi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat), valamint
a megyei önkormányzat részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet szociális
földprogram és a közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából az önkormányzat
számára ingyenesen vagyonkezelésbe adható. Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot
nem adhatja tovább.
(2) A vagyonkezelésbe, illetve temető céljára a tulajdonba adás feltétele - a
szociális földprogram, valamint közfoglalkoztatási program megvalósítása céljára
vagyonkezelésbe adás kivételével - az ingatlanügyi hatóság által a termőföld más
célú hasznosításának, illetve erdőművelési ágú földrészlet esetén az erdészeti
hatóság által erdő igénybevételének engedélyezéséről hozott jogerős határozat.
(3) E § szerinti vagyonkezelésbe, illetve tulajdonba adásról az NFA javaslata
alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt.
(4) A földrészlet közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából akkor adható
az önkormányzat részére vagyonkezelésbe, ha arra a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz
kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott, közfoglalkoztatási
jogviszony alapján ellátható feladat érdekében van szükség.
23. § (1) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészlet tekintetében
a művelési ág megváltoztatást, más célú hasznosítást vagy a rendes gazdálkodás
körét meghaladó beruházást végrehajtani kizárólag az NFA előzetes hozzájárulásával
lehet.
(2) A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területek és a Natura 2000
területek vagyonkezelésbe adására, tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására
csak a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése esetén kerülhet sor.
A Nemzeti Földalapba tartozó erdők tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására
csak e vagyoni körre vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon
kerülhet sor.
24. § (1) A földrészlet tulajdonosa az NFA-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal
ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja földrészletét a Magyar
Állam javára.
(2) Nem lehet az ajánlatban közölt áron megvásárolni a felajánlott földrészletet,
ha az ajánlati ár a helyben kialakult piaci árat meghaladja.
25. § A termőföldről szóló törvény alapján az államot megillető elővásárlási
jogot a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának
részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott módon az NFA gyakorolja.
26. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet eladására, vagyonkezelésére
vagy haszonbérletére irányuló pályázati felhívást az NFA hirdeti meg.
(2) A pályázati felhívást, valamint benne az eladásra, vagy a haszonbérbe vagy
vagyonkezelésbe adásra kerülő földrészletek jegyzékét az NFA székhelyén, internetes
honlapján, a földrészletek fekvése szerinti területi szervezeti egységeinél, és
az önkormányzatnál legalább harminc napra hirdetmény formájában, valamint a helyben
szokásos módon közzé kell tenni. A pályázati felhívásban 45 napnál nem lehet rövidebb
időtartamot megállapítani az ajánlattételre.
(3) Az NFA a pályázatok elbírálásától számított 30 napon belül szerződést köt
a nyertes pályázóval.
(4) A földrészlet eladására, haszonbérletére és vagyonkezelésére irányuló pályázati
felhívás kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait e törvény végrehajtására
kiadott rendelet határozza meg.
27. § Az NFA a székhelyén, az internetes honlapján és a területi szervezeti egységeinél,
a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, és honlapján, valamint
az önkormányzat polgármesteri hivatalánál történő kifüggesztés útján rendszeresen
közzéteszi a Nemzeti Földalapba tartozó értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra
szánt földrészletek jegyzékét.
28. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételeket
földvásárlásra, valamint a 15. §-ban foglaltak megvalósítására kell fordítani.
29. § Ha az NFA-át terhelő kártérítési, megtérítési, kártalanítási kötelezettség
vagy a rábízott vagyon hasznosításával összefüggő egyéb szerződéses kötelezettség
teljesítésére a tárgyévi bevétele vagy kiadási előirányzata nem nyújt fedezetet,
a kötelezettség teljesítéséért az állam helytállni köteles.
30. § (1) A Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés tartalmából
közérdekből nyilvános adatnak minősül:
a) a személyes adatok közül az NFA-val szerződő fél neve, a székhelye vagy lakcíme,
az eljáró jogi képviselő neve és székhelye;
b) a földrészlet fekvése szerinti település, és a földrészlet helyrajzi száma;
c) az ellenszolgáltatás összege;
d) az ellenszolgáltatás teljesítésének határideje, ütemezése;
e) a szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölése, és típusától függően
annak pénzösszege;
f) haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés esetén a szerződés időtartama.
(2) Ha a Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés értéke
a nettó ötmillió forintot eléri, a szerződés megnevezését (típusát), tárgyát,
a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés
esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait az NFA internetes
honlapján közzé kell tenni a szerződés létrejöttét, illetve az adatok megváltozását
követő 8 napon belül. A közzétételről az NFA gondoskodik. Az adatok hozzáférhetőségét
5 évig biztosítani kell.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért
kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni,
ingyenes ügylet esetén pedig a földrészlet piaci értéke közül a magasabb összeget
kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra
kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre
számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő
féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a (2) bekezdés szerinti közzétételi
kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.
(4) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági
érdekkel közvetlenül összefüggő szerződésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség
alapján, illetve - külön jogszabályban meghatározott egyéb okból - minősített
adatra.
31. § Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerinti
adatainak megváltozása következtében kikerül e törvény hatálya alól, az adatváltozás
átvezetéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított
30 napon belül a földrészletet az NFA átadja az MNV Zrt.-nek, egyúttal kivezeti
a vagyonnyilvántartásából.
Záró rendelkezések
32. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályait;
b) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályait;
c) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteknek szociális földprogram megvalósítása
céljából az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe
adásának szabályait;
d) a rábízott földvagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolásának
a szabályait, továbbá a rábízott földvagyon könyvvezetése és a beszámoló készítésének
sajátosságait;
e) a 3. § (3) bekezdés hatálya alá tartozó ingatlanok hasznosításával kapcsolatos
tulajdonosi joggyakorlás eljárásrendjének részletes szabályait;
f) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek közfoglalkoztatási program megvalósítása
céljából az önkormányzatok számára történő vagyonkezelésbe adásának szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben
állapítsa meg az ellenőrző bizottság működési rendjének, valamint működési költségei
megtérítésének a szabályait.
33. § E törvény 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
34. § (1) A miniszter az NFA megalapítása érdekében szükséges intézkedéseket,
valamint az NFA elnökének, elnökhelyettesének, a Tanács elnökének és - a jelölő
miniszterekkel együtt - tagjainak kinevezésével kapcsolatos intézkedéseket legkésőbb
az e törvény hatálybalépését követő napig megteszi. Az Országgyűlés mezőgazdasági
ügyekkel foglalkozó bizottsága az ellenőrző bizottság tagjait legkésőbb az e törvény
hatálybalépését követő napig megválasztja.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
tekintetében az NFA a létrejöttének napjával jogutódja az MNV Zrt.-nek. A jogok
és kötelezettségek átszállása nem minősül az MNV Zrt. által kötött szerződések
módosításának. Az NFA e törvény szerinti megalapítása nem minősül a munkáltató
személyében bekövetkező jogutódlásnak.
(3) A feladatátadás végrehajtása érdekében az MNV Zrt.
a) a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján a saját és
a rábízott vagyonára vonatkozóan 2010. augusztus 31-i fordulónappal 2010. november
30. napjáig közbenső mérleget, vagyonmérleget és a közvetlenül kezelt eszközöket
és forrásokat alátámasztó leltárt készít azzal, hogy a közbenső mérleg mérlegkészítési
időpontja 2010. szeptember 30. napja,
b) feladata az e törvény hatálya alá tartozó, az MNV Zrt. közvetlenül kezelt
eszközei közé nem tartozó ingatlanok nyilvántartása 2010. december 31. napjáig
azzal, hogy ezen vagyonra vonatkozóan a beszámoló, a vagyonmérleg és az azt alátámasztó
leltár elkészítésére a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján
- a saját és a rábízott vagyonára vonatkozóan - az MNV Zrt. saját vagyonával és
a rábízott vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről
szóló rendeletben meghatározottak szerint kerül sor,
c) elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adózási vagy
egyéb jogszabályok előírnak,
d) a folyamatban lévő ügyekről a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül
tájékoztatást készít,
e) a hatályos szerződéseiről jegyzéket készít és azok iratanyagát a törvény hatálybalépését
követő 5 napon belül átadásra előkészíti,
f) a folyamatban lévő ügyek iratairól, valamint a minősített adatot tartalmazó
iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattárakat átadásra előkészíti,
g) a folyamatban lévő ügyekből eredő pénzügyi követelésekkel és kötelezettségekkel
az NFA-val 2010. december 31. napjáig elszámol.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem érintik e törvény 3. §-ában foglalt jogosultságokat,
valamint azt, hogy az érintett vagyoni kör tekintetében a tulajdonosi jogok és
kötelezettségek gyakorlására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelésében levő, a Magyar Állam
tulajdonában álló termőföldet, valamint mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló
belterületi földet, és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz
szükséges művelés alól kivett területet e törvény hatálybalépését követő 60 napon
belül az NFA részére át kell adni, melynek során a társadalombiztosítási pénzügyi
alap részére az NFA a termőföld könyv szerinti értékét téríti meg.
(6) Az ingatlanügyi hatóság az NFA kérelmére gondoskodik a Nemzeti Földalapba
tartozó földrészleteket érintően a (2) bekezdés szerinti, a tulajdonos joggyakorló
személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.
(6a) Az ingatlanügyi hatóság az NFA és az MNV Zrt. közös kérelmére gondoskodik
a 3. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlanokat érintően a kettős tulajdonosi
joggyakorlás miatt a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkező változás
ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.
(7) Az ingatlanügyi hatóság a (6) és (6a) bekezdés szerinti eljárásban meghozott
döntését - a változás tulajdoni lapon történő átvezetését követően - kézbesíti
a kérelmezőnek, és annak, akinek bejegyzett joga módosult vagy megszűnt.
35. § (1) E törvény hatálybalépése nem érinti a Nemzeti Földalapról szóló 2001.
évi CXVI. törvény 13/A. §-a alapján e törvény hatálybalépése előtt közzétett pályázati
felhívás alapján kötött életjáradéki szerződéseket. Az ezen szerződések alapján
fizetendő életjáradék a központi költségvetés központosított kiadása, amelyet
a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal való
gazdálkodásból származó bevételeket és kiadásokat tartalmazó fejezetben kell megtervezni
és elszámolni.
(2) E törvény hatálybalépésekor fennálló haszonbérleti és vagyonkezelési szerződés
nyilvános pályáztatás mellőzésével nem hosszabbítható meg.
36. §
37. § (1)
(2)
38. §
39. § (1) E törvény 36-38. §-aiban foglalt rendelkezéseket azon termőföld vagy
tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre vonatkozólag a vételi vagy haszonbérleti
ajánlatot a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának
részletes szabályairól szóló rendelet szerint e törvény hatálybalépését követően
tették közzé.
(2) Az (1) bekezdés szerinti módon e törvény hatálybalépését megelőzően közzétett
a) vételi ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor
a beadványt - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. §-ának
(1) bekezdésétől eltérően - a vételi ajánlat közzétételének időpontjában hatályos
rendelkezések szerint kell elintézni;
b) haszonbérleti ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő
benyújtásakor a beadványt a haszonbérleti ajánlat közzétételének időpontjában
hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.
40. §
41. § A Tft. 8/C. § (1) bekezdésében a „betartását a helyi birtokhasznosítási
bizottság, ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzője és az ingatlanügyi
hatóság” szövegrész helyébe a „betartását az ingatlanügyi hatóság” szöveg lép.
42. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében a „biztosításával
(ideértve a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény szerinti csereingatlant
is) kell megszerezni” szövegrész helyébe a „biztosításával (ideértve a Nemzeti
Földalapról szóló törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni.” szöveg
lép.
43. § (1)
(2)
(3)
44. §
45. §
46. § (1) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és
az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 25.
§-ának (6) bekezdésében a „és a Magyar Nemzeti Földalap Kht. kezelésébe kerülnek,
kivéve a védett vagy védelemre tervezett területek.” szövegrész helyébe a „és
a Nemzeti Földalapba kerülnek.” szöveg lép.
(2)
47. § (1) Hatályát veszti:
a) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény,
b) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2002.
évi XXIV. törvény,
c) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2005.
évi CXXXVIII. törvény,
d) a Tft. 21. § (2) bekezdés c) pontja,
a Tft. 21. § (2) bekezdés pontja,
e) a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 23. § (3) bekezdése,
f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról
szóló 2009. évi XL. törvény 10. § (2) bekezdés i) pontja,
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról
szóló 2009. évi XL. törvény 10. § (2) bekezdés pontja,
g) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 42. § (27) bekezdése,
h) az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények
módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010.
évi LII. törvény 26. § (5) bekezdésében az „a Nemzeti Földalapról szóló 2001.
évi CXVI. törvény 3. §-ában az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert,
egyéb esetekben” szövegrész.
a Tft. 21. § (2) bekezdés pontja,a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról
szóló 2009. évi XL. törvény 10. § (2) bekezdés pontja,
(2) Hatályát veszti a Vtv.
a) 26. §-a,
b) 36. § (2) bekezdés c) pontjában a „, vagy szociális földprogram megvalósítása” szövegrész,
36. § (2) bekezdés pontjában a „, vagy szociális földprogram megvalósítása” szövegrész,
c) 37. § (2) bekezdése,
d) 45. § (1) bekezdése,
e) 58. §-a,
f) 61. § (3) és (4) bekezdése,
g) 65. § (1) bekezdésében a „vagy az NFA-t” szövegrész,
h) 71. § (1) bekezdés f) és g) pontja.
71. § (1) bekezdés és pontja.
36. § (2) bekezdés pontjában a „, vagy szociális földprogram megvalósítása” szövegrész,71. § (1) bekezdés és pontja.
