2001. évi CXVI. törvény

a Nemzeti Földalapról

Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű gazdálkodás, a termőföldnek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése, továbbá a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása érdekében Nemzeti Földalapot hoz létre. A Nemzeti Földalap a birtokába kerülő, állami tulajdonban lévő termőföldvagyont a birtokpolitikai céloknak megfelelően a lehető legrövidebb időn belül hasznosítja.

A 80-as évek végétől alapvető társadalmi-gazdasági változások következtek be hazánkban. Ezek egyik fő jellemzője a magántulajdonra épülő piacgazdaság kialakítása volt. Ennek eredményeként a kárpótlási és a részarány-földkiadási eljárások során mintegy két és fél millió személy jutott termőföldtulajdonhoz.

A nagy tömegű, relatíve rövid idő alatt lejátszódó magánosítás sajátos birtokstruktúra kialakulásához vezetett, amelynek fő jellemzője az, hogy az új tulajdonosok 80%-a egy hektár, vagy annál kisebb méretű - esetenként több tagban, szétszórtan elhelyezkedő - földterülettel rendelkezik. A kis méretű, számos esetben nem is egy település határában elhelyezkedő földrészletek nem alkalmasak hatékony mezőgazdasági tevékenység végzésére, ami eleve nyomott földárak kialakulását eredményezte. Kiemelendő még, hogy a földprivatizációs eljárások révén nagyszámú olyan személy jutott termőföldhöz, aki a kora, képzettség hiánya, távoli lakhely stb. miatt nem kívánja, vagy nem képes maga művelni a földjét. Az így kialakult helyzet mind a spekulációs célú, mind a külföldiek általi illegális földvásárlásnak kedvez, ami gátolja a mezőgazdálkodásból élni kívánó hazai magántulajdonosi réteg kialakulását és megerősödését. A földtulajdon és a használat többek között a fentiek miatt jelentősen elszakadt egymástól. A termőterület több mint 40%-a haszonbérletben van.

A Kormány birtokpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához, a gazdaságos birtokstruktúra, a családi gazdaságok kialakulásának elősegítése érdekében nem nélkülözhető az állam fokozottabb szerepvállalása a földpiac élénkítésében, a termőföld gazdaságos hasznosításának előmozdításában. Az általános birtokrendezés jogi és pénzügyi feltételrendszerének kialakítása mellett szükség van az állami tulajdonú termőföldek e célok érdekében történő felhasználása intézményes kereteinek kialakítására.

Általános rendelkezések 

1. § (1) A Nemzeti Földalap az állam tulajdonában lévő, folyamatosan változó mennyiségű és elhelyezkedésű termőföldek, valamint - kivételesen - a mezőgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett földek összessége. Az állam ezeket a földeket mezőgazdasági és erdőgazdálkodási céllal részben vagyonkezelés útján, részben más jogcímen történő használatba adással hasznosítja, illetve a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően, vagy valamely közcél érvényesítése érdekében eladja.

A Kormány „100 lépés” programjának az agráriumot érintő „7 lépés a mezőgazdaságból élők biztonságának javításáért” elnevezésű részében célkitűzésként szerepel az, hogy „tartós földhasználatot kell biztosítani az önkormányzatok számára közfeladataik ellátásához a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó állami földekből”, melynek „segítségével az önkormányzatok szociális földprogramot indíthatnak, sportpályákat építhetnek, közmű beruházásokat végezhetnek”.

A törvény hatályos rendelkezései nem biztosítanak megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a települési önkormányzatok részére rendelkezésre álljon a közfeladataik ellátásához szükséges földkészlet. A törvény tartalmazza azt a lehetőséget, hogy az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldet az önkormányzatok részére ingyenesen vagyonkezelésbe vagy egyes esetekben tulajdonba adja.

Ezen kívül a törvény átfogó módosítása is indokolt. Ennek elsődleges oka az az igény, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földek meghatározása pontosabb, a Nemzeti Földalap, illetőleg a KVI vagyoni körének elhatárolása egyértelműbb legyen. Ezen kívül szükséges az NFA szerepének, tevékenységének, eljárásának átláthatóbbá tétele.

A törvény tartalmazza a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészletek nyilvános pályáztatás mellőzésével történő átruházásának, illetőleg haszonbérbe adásának kivételes esetekben történő lehetőségét. A törvény szerint lehetővé válik az is, hogy az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyont nyilvános pályázaton kívül árverés útján is értékesíthesse. A törvény a Nemzeti Földalapra vonatkozó szabályokkal összhangban tartalmazza az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) egyes rendelkezéseinek szükségszerű módosításait is.

A törvény - a Kormány programjával összhangban - lehetővé teszi a magántulajdonban álló védett és védelemre tervezett természeti területeknek a „Földért Életjáradékot” program keretében az NFA által történő megvásárlását is, s ezáltal ezek a területek is a Nemzeti Földalap vagyoni körébe kerülnek.

(2)

(3) A Kormány az agrárpolitikáért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek a földbirtok-politikai irányelvek érvényesüléséről, a Nemzeti Földalap helyzetéről és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) tevékenységéről. A beszámolóhoz csatolni kell a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottság észrevételeit.

2. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó állami termőföldvagyon rendeltetése:

a) működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhözjutásának támogatása;

b) a földárak és -haszonbérek alakulásának befolyásolása;

c) a termőföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának, a gazdaságos birtokszerkezet kialakításának támogatása;

d) birtokösszevonási célú, valamint az állattenyésztő telepek működését biztosító önkéntes földcseréhez szükséges termőföld biztosítása;

e) a megműveletlen termőföld hasznosítása;

f) az értékes termőhelyen lévő ültetvényterületek megtartásának elősegítése;

g) különleges termesztési célok megvalósításához tartalékterületek biztosítása;

h) a magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területek cseréjéhez, illetve kisajátítás esetén cserével történő kártalanításához földalap biztosítása;

i) a gyenge termőképességű területek más célú hasznosítása, helyi jelentőségű természetvédelmi területek kialakítása;

j) a hullámtéri területek, valamint a mentett oldali vízjárta területek földcseréje;

k) tározók, záportározók kialakítása;

l) szociálisan hátrányos helyzetű rétegek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása;

m) törvényben meghatározott feladatokhoz földkészlet biztosítása;

n) az oktatás és a tudományos kutatás céljainak szolgálata;

o) az erdővagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása és a Nemzeti Földalap rendeltetésszerű hasznosítása a földbirtok-politikai irányelvek szerint történik. A földbirtok-politika irányelveit - ideértve a szociális földprogram szempontjait is - országgyűlési határozat állapítja meg. A földbirtok-politikai irányelvek érvényre juttatásáról, valamint a szükséges feltételek megteremtéséről a Kormány gondoskodik.

A Nemzeti Földalap felett a hatályos 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 3. § (1) bekezdése alapján az NFA látja el a tulajdonosi jogok gyakorlását, így a törvény 2. § (2) bekezdésében a „tulajdonosi jogok gyakorlása” kitételt indokolt alkalmazni a „vagyonkezelés” kifejezés helyett. Ezen kívül, a 48/2002. (VII. 19.) OGY határozatban foglaltaknak megfelelően egységesen indokolt a törvényben érvényesíteni a „földbirtok-politikai irányelvei” szóhasználatot.

3. § A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) gyakorolja, feladatait az MNV Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el.

4. § (1) Az MNV Zrt. működését, különösen a földbirtok-politikai irányelvek az MNV Zrt. által történő érvényesítését az öt tagú Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: NFA ellenőrző bizottság) ellenőrzi. Az NFA ellenőrző bizottság

a) egy tagját az elsősorban egyéni mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,

b) egy tagját az elsősorban a társas mezőgazdasági vállalkozások érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,

c) egy tagját az erdőgazdálkodók érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,

d) egy tagját az országos önkormányzati szövetségek,

e) egy tagját pedig a Magyar Agrárkamara javaslatára az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága választja, illetve menti fel.

(2) Az NFA ellenőrző bizottság tagja csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. Az NFA ellenőrző bizottság tagja vagy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) nem lehet:

a) országgyűlési képviselő;

b) az MNV Zrt. foglalkoztatottja;

c) olyan gazdálkodó szervezet tagja vagy vezetője, amellyel az MNV Zrt. vagyonkezelésre vagy vagyonhasznosításra vonatkozó szerződést kötött;

d) haszonbérlő a Nemzeti Földalapba tartozó termőföld esetében.

(3) Az NFA ellenőrző bizottság tagjai közül elnököt választ, és az összes tag többségével elfogadott ügyrend szerint működik.

(4) Az NFA ellenőrző bizottság tagja - az (1) bekezdésben írt feladatainak ellátása során - jogosult az MNV Zrt. alkalmazottaitól tájékoztatást kérni, továbbá - a titokvédelmi szabályok betartása mellett - bármely, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelem hasznosításával összefüggő iratba betekinteni.

(5) Az NFA ellenőrző bizottság működési feltételeiről az MNV Zrt. gondoskodik.

(6) Az NFA ellenőrző bizottság működése nem érinti az MNV Zrt. gazdálkodásának ellenőrzését végző, jogszabályban meghatározott szervek - így különösen az állami vagyonról szóló törvényben megjelölt Ellenőrző Bizottság - feladat-, illetőleg hatáskörét.

Helyi birtokhasznosítási bizottságok 

4/A. § (1) A pályázat elbírálásába véleményezési jogkörrel be kell vonni az érintett földrészlet fekvésének helye szerinti legalább 3, legfeljebb 5 tagú helyi birtokhasznosítási bizottságot.

(2) A birtokhasznosítási bizottság egy-egy tagját a 4. § (1) bekezdése a), b), c) és e) pontjaiban meghatározott szervezetek területi vagy helyi szervei választják meg a településen (fővárosban a kerületben) termőföldtulajdonnal rendelkező, illetőleg termőföldet használó és mezőgazdasági tevékenységet folytató természetes személyek - ideértve a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényes képviselőit is - köréből.

(3) A birtokhasznosítási bizottságokba be kell vonni a települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat által megválasztott egy tagot is.

(4) A birtokhasznosítási bizottságok megszervezésével és működésével kapcsolatos feladatokat az MNV Zrt. az egyéni mezőgazdasági termelők, a társas mezőgazdasági vállalkozások, az erdőgazdálkodók érdek-képviseleti szervezetei, a helyi (fővárosban a kerületi) önkormányzatok, valamint a területi agrárkamara közreműködésével látja el.

(5) A birtokhasznosítási bizottság létrejöttének és működésének rendjét a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottság véleményének kikérésével az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

A törvény az állami tulajdonban levő termőföld értékesítésekor, illetve haszonbérbe adásakor a településen mezőgazdasági termelést végzőknek véleményezési, illetve javaslattételi jogot biztosítani. A birtokhasznosítási bizottságok működéséhez szükséges költségeket a Nemzeti Földalap biztosítja.

(6) A helyi birtokhasznosítási bizottság ellátja a - törvény által - hatáskörébe utalt feladatokat is.

5. §

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek 

6. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozik:

a) az állami tulajdonban lévő termőföld, valamint a mezőgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett, állami tulajdonú terület;

b)

c) az a termőföld, valamint az a mezőgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett terület, amelynek tulajdonosa nem állapítható meg;

d) a termőföldek megközelítését szolgáló állami tulajdonban levő utak, a közutak kivételével.

A jogalkalmazás során komoly problémát jelent a kincstári vagyon részéként megjelenő, az NFA és a KVI vagyoni körébe tartozó földek elhatárolása. A jogalkalmazók között bizonytalanság van a tekintetben, hogy a törvény hatályba lépését követően keletkezett termőföldvagyon a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik-e. Ennek elsődleges oka, a hatályos Nfatv. 6. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő „korábban” szó. Ezért a törvény egyértelműen meghatározza, hogy a Nemzeti Földalap vagyoni köre a termőföld és a kivett területek mellett magában foglalja a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földrészleteket is. Ezen területek a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartoznak, ha vagyonkezelőként a KVI, más központi költségvetési szerv vagy az ÁPV Rt., illetve ezek jogelődjei vannak feltüntetve az ingatlan-nyilvántartásban.

A fentieken kívül szükséges a védett és védelemre tervezett természeti területek, továbbá a mezőgazdasági vízilétesítmények medrei és az azzal szerves egységet képező földterületek kivétele az NFA vagyoni köréből. A mezőgazdasági vízilétesítmények földterületei és e területeken álló vízilétesítmények használati, hasznosítási, üzemeltetési szempontból egységet képeznek, így indokolatlan ezen vagyontárgyak feletti kettős (KVI-NFA) vagyonkezelői jog fenntartása. A módosítás érinti az Áht. 109/F. § (1) bekezdését és a (2) bekezdés d) pontját is.

A törvény 4. §-a megszünteti a bizonytalanságot azzal, hogy az NFA vagyoni körébe tartozóként határoz meg minden olyan állami tulajdonú ingatlant, amely 2002. január 1. után (azaz a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatályba lépése után) vált, illetve válik termőfölddé, ideértve azon termőföldeket is, amelyek védettsége ezen időpontot követően szűnt vagy szűnik meg.

(2)-(3)

7. § (1) E törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül az állam által bármely jogcímen megszerzett termőföld.

(2) Nem kerül a Nemzeti Földalapba az a földrészlet, amelynek a Magyar Állam által történő megszerzésére országos közút megépítése érdekében került sor.

(3) A Nemzeti Földalapba kerül a (2) bekezdés szerint megszerzett, de országos közút építésére fel nem használt termőföld, feltéve, hogy annak eredeti tulajdonosa az elővásárlási jogával nem él.

8. § (1) Az államot a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) szerinti sorrendben elővásárlási jog illeti meg minden termőföldre, kivéve azt, ami a Tft. hatálybalépése előtt zártkerti földrészletnek minősült (a továbbiakban: zártkerti föld). Az elővásárlási jogot az állam képviseletében az MNV Zrt. gyakorolja.

(2) A tulajdonos a vételi ajánlatot az MNV Zrt.-nek köteles megküldeni.

(3)

(4) Az (1) bekezdés szerinti, államot megillető elővásárlási jog - a hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont) javára történő tulajdon-átruházás kivételével - termőföld, illetve tanya tulajdonának részben, vagy egészben ingyenes átruházása esetén is gyakorolható. Ebben az esetben az ingyenesen, vagy részben ingyenesen szerző fél kötelezettsége helyébe az MNV Zrt. - kisajátítási kártalanításra irányadó szabályok szerinti - fizetési kötelezettsége lép. A fizetési kötelezettség mértékének megállapítása és a kötelezettség teljesítése tekintetében egyebekben a kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályok az irányadók.

A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a tulajdonossal szemben a tulajdonjogból folyó rendelkezési jog korlátozását jelenti. Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy a rendelkezési jog korlátozásának arányban kell állnia a korlátozással elérni kívánt céllal. A birtokpolitikai célkitűzések megvalósításához, a gazdaságos birtokstruktúra, a családi gazdaságok kialakulásának elősegítése érdekében nem nélkülözhető az állam fokozottabb szerepvállalása a földpiac élénkítésében. Ezért szükség van a termőföldre az államot megillető elővásárlási jog biztosítására. A termőföldtörvényben meghatározott sorrend alapján az MNFA Kht. a családi gazdálkodót, a közös háztartásban élő családtagot és a helybenlakót követően élhet elővásárlási jogával. Úgyszintén tulajdonkorlátozást jelent az a (3) bekezdésben megfogalmazott rendelkezés, amely szerint a Magyar Állam javára kisajátításnak van helye bizonyos esetekben a 2002. január 1-je után vásárolt föld esetében. A kisajátítási célok a következők lehetnek:

- a helybenlakók termőföldigényének kielégítése, gazdálkodási alapjának megteremtése,

- a földspekulációs törekvések visszaszorítása,

- a települések népességmegtartó képességének megőrzése.

Nem sajátítható ki az a föld, amelyik a földtörvényben meghatározott elővásárlásra jogosult tulajdonába került. A kisajátítás iránti kérelmet a tulajdonszerzést követő 3 éven belül az MNFA Kht. terjesztheti elő a települési önkormányzat véleményének beszerzése mellett. E rendelkezéssel összhangban a 22. § (2) bekezdésében kiegészült a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr.

9. § (1) A termőföld tulajdonosa az MNV Zrt.-hez intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja termőföldjét a Magyar Állam javára.

(2) A felajánlást vissza kell utasítani, ha az zártkerti földre vonatkozik.

(3) Nem lehet az ajánlatban közölt áron megvásárolni a felajánlott termőföldet, ha az ajánlati ár a helyben kialakult piaci árat meghaladja.

A törvény 6. § (1) bekezdésében lévő szabályozás oka annak a pontatlanságnak az orvoslása, miszerint termőföldet a tulajdonszerzési képességgel rendelkező Magyar Állam javára, nem pedig a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet javára lehet felajánlani.

A (2) bekezdés szabályozása mind logikailag, mind nyelvtanilag pontosítja a hatályos Nfatv. 9. § (3) bekezdését, egyúttal elhagyja az önkormányzat által kiadott adó- és értékbizonyítványra vonatkozó rendelkezést. Így az NFA abban az esetben nem vásárolhatja meg az ajánlatban közölt áron a felajánlott termőföldet, ha az ajánlati ár a helyben kialakult piaci árat meghaladja.

10. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről az MNV Zrt. vagyon-nyilvántartást vezet, ami tartalmazza a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot is.

(2) A vagyon-nyilvántartástól elkülönülten kell nyilvántartani az olyan mezőgazdasági művelésre alkalmatlan (belvizes, szikes stb.) földrészleteket, amelyeknek a Magyar Állam javára történő megvásárlása, és természetvédelmi vagy vízkár-elhárítási célú vagyonkezelése indokolt.

A törvény 7. §-a módosítja a hatályos Nfatv. 10. § (2) bekezdését, ez a módosítás szintén pontosító jellegű. A hatályos szabályozás több helyen is pontatlanul fogalmazza meg a jogszabályhely alapvető célja érdekében történő nyilvántartási kötelezettség mibenlétét. Így különösen nehezen értelmezhető „az NFA tudomására jutott” kitétel, valamint az eddigi gyakorlat is azt mutatja, hogy az elkülönített nyilvántartás jelentősen túlmutat az NFA feladatkörén. Ezen bekezdésben is pontosításra szorul az a kitétel is, hogy nem a Nemzeti Földalap, hanem a Magyar Állam javára történik a vonatkozó földrészletek megvásárlása.

11. § Az MNV Zrt. a székhelyén, az internetes honlapján, az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatalánál történő kifüggesztés útján rendszeresen közzéteszi a Nemzeti Földalapba tartozó értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét.

12. § Az MNV Zrt. a Nemzeti Földalapba került három hektárnál kisebb területű földrészletek összevonására tervet készít, s ennek alapján kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál új, legalább három hektár területű földrészletek kialakítását.

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítása 

13. § (1) Az MNV Zrt. a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyont a földrészlet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladásával, illetve nyilvános pályázat útján haszonbérbe adásával vagy vagyonkezelésbe adásával hasznosítja.

(2) Az MNV Zrt. a mezőgazdasági igazgatási szerv határozata alapján termőföld részarány-tulajdonával rendelkező magánszemélynek - az AK érték erejéig - termőföldet ajánlhat fel.

(3) Az eladás, illetőleg haszonbérbe adás során előnyben kell részesíteni a földbirtok-politikai irányelvekben meghatározott feltételeknek megfelelő személyeket.

(4) Vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás, csere, illetőleg haszonbérbe adás esetén az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. Közérdekű célnak minősül különösen a hulladékgazdálkodási, a közszolgáltatási, a szociális és egészségügyi létesítmény létesítése.

(5) A (4) bekezdés szerinti eladás, csere, illetőleg haszonbérbe adás esetén a szerződéskötést megelőzően 30 nappal nyilvánosságra kell hozni a tervezett szerződés tárgyait, vagyoni értékeit.

(6)

(7) Az MNV Zrt. a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet birtokösszevonási célú önkéntes földcserében részt vevő személy tulajdonában álló földrészletre, az állattenyésztő telepek működésének biztosítása, vagy más fontos közérdekű cél megvalósítása érdekében cserélheti, illetőleg telekalakítás végrehajtásához szükséges tulajdonjogi változást eredményező megállapodást köthet.

(8) Addig, amíg az MNV Zrt. az (1)-(6) bekezdésekben meghatározott módon nem tudja a vagyonkezelésében levő termőföldet hasznosítani, külön törvényben foglaltaknak megfelelően gondoskodik a termőföld termőképességének fenntartásáról.

(9)

(10) A Tanács a vagyoni körébe tartozó vízlevezető árkokat térítésmentesen az azok fenntartására jogosultak tulajdonába, illetve vagyonkezelésébe adhatja.

13/A. § (1) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó vagyon vagyonkezelésére, hasznosítására, értékesítésére és nyilvántartására az állami vagyonra vonatkozó külön törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészletek tekintetében a művelési ág megváltoztatást, más célú hasznosítást vagy a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást végrehajtani kizárólag az MNV Zrt. hozzájárulásával lehet.

(3) Az MNV Zrt. az 55. évet betöltött, saját jogú nyugellátásban részesülő tulajdonostól, továbbá a 62. év feletti tulajdonostól a termőföldet - ideértve a védett vagy védelemre tervezett természet területnek minősülő termőföldet is - a Kormány rendeletében előírt feltételek fennállása esetén életjáradék fizetése ellenében a Magyar Állam javára megvásárolhatja. Az életjáradék program fedezetét - amennyiben az az MNV Zrt. bevételeiből nem finanszírozható - a központi költségvetés biztosítja.

(4)-(5)

(6) Az MNV Zrt. a vagyoni körébe tartozó termőföld termőképességének fenntartásával, valamint a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatokat ellátó személyt pályázat útján választja ki. A pályáztatási szabályzatot - az NFA ellenőrző bizottság véleménye alapján - a Tanács hagyja jóvá.

14. § (1) A termőföld értékesítésére, illetve haszonbérletére irányuló pályázati felhívást az MNV Zrt. hirdeti meg.

(2) A pályázati felhívást, valamint benne az értékesítésre, illetve a haszonbérbe adásra kerülő földrészletek jegyzékét az MNV Zrt. hivatali helyiségében, internetes honlapján, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzatnál legalább harminc napra hirdetmény formájában kell közzétenni. A szerződés csak a közzétételtől számított harmincadik napot követően köthető meg.

15. § A termőföld értékesítésére, illetve haszonbérletére irányuló pályázati felhívás kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait az MNV Zrt. által kiadott és az agrárpolitikáért felelős miniszter által - az NFA ellenőrző bizottság véleménye figyelembevételével - jóváhagyott szabályzat határozza meg. A szabályzatot a Magyar Közlönyben, valamint az MNV Zrt.-nek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében közzé kell tenni.

16. § (1) A pályázat elbírálásába véleményezési jogkörrel be kell vonni a birtokhasznosítási bizottságot. A birtokhasznosítási bizottság a pályázat kézhezvételét követő 15 napon belül jogosult a benyújtott pályázatokkal kapcsolatban véleményt nyilvánítani. A birtokhasznosítási bizottság véleményét a földbirtok-politikai irányelvek figyelembevételével alakítja ki. A pályázatot csak a birtokhasznosítási bizottság részére nyitva álló véleményezési határidő leteltét követően lehet elbírálni. A pályázat elbírálásának nem akadálya, hogy az adott településen birtokhasznosítási bizottság nem alakult meg.

(2) A birtokhasznosítási bizottság működésének költségeit az MNV Zrt. biztosítja.

(3) Az MNV Zrt.-vel a termőföld adásvételére, illetve haszonbérletére kötött szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatnak minősül:

a) a személyes adatok közül a vevő, a haszonbérlő neve, székhelye, illetőleg lakcíme;

b) termőföld adásvétele esetén a földrészlet helyrajzi száma és a vételár összege;

c) termőföld haszonbérlete esetén a földrészlet helyrajzi száma, a haszonbérlet időtartama, valamint a haszonbérleti díj összege.

17. § A Nemzeti Földalapba tartozó termőföld értékesítése során azonos ajánlatok esetén - törvényben megjelölt elővásárlási jogosultakat követően - előnyben kell részesíteni a termőföld-tulajdonnal, illetőleg haszonbérlettel rendelkező, élethivatásszerűen mezőgazdasági termelést folytató és ekként nyilvántartásba vett más természetes személyeket.

18. § Termőföld haszonbérbe adásakor azonos feltételek esetén - törvényben megjelölt előhaszonbérleti jogosultakat követően - előnyben kell részesíteni a 17. §-ban meghatározott személyt.

A birtokpolitika megvalósítása érdekében a nemzeti termőföldvagyon értékesítése során az elővásárlási jog biztosításával előnyt élveznek a családi gazdaságok, a családtagok és a helybenlakók. Őket követően előnyben kell részesíteni az élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató és már termőföld-tulajdonnal, illetőleg haszonbérlettel rendelkezőket. A törvény biztosítja továbbá az előhaszonbérletre jogosultak számára is az előnyben részesítés kedvezményét arra az esetre, ha a haszonbérbeadás nem a jogosultsági sorrend szerint lefolytatott versenytárgyalás útján történik.

18/A. § Termőföld kisajátítása esetén az MNV Zrt. a kisajátításról szóló külön törvény rendelkezései szerint jár el.

Záró rendelkezések 

19. § E törvény alkalmazása során termőföld fogalmán a Tft. 3. §-ának a) pontjában meghatározott fogalmat kell érteni.

20. § Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy - a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel és a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben - a termőföld és erdő szociális földprogram folytatása céljából az önkormányzatok számára történő tulajdonba vagy ingyenes vagyonkezelésbe adásának feltételeit rendeletben szabályozza.

21. §

22. § (1) Ez a törvény 2002. év január 1. napján lép hatályba.

(2)