Gyakran ismételt kérdések

2. Milyen művelési ágú, állami tulajdonú ingatlanok esetén jogosult az MNV Zrt. döntést hozni, tulajdonosi hozzájárulást adni?

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1.§-ában meghatározott, Nemzeti Földalapba nem tartozó ingatlanok tekintetében. A kivett művelési ágú ingatlanok tekintetében az elhatárolás alapja, hogy az adott ingatlan az egyébként Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet mező-, erdőgazdasági tevékenységét szolgálja, vagy ahhoz szükséges, mely adott esetekben helyszíni szemle lefolytatásával állapítható meg.

 

Amennyiben egy ingatlannak több {a), b) c) d) stb.} alrészlete van, előfordulhat a közös tulajdonosi joggyakorlás. Ez azt jelenti, hogy bizonyos alrészlet(ek) vonatkozásában az MNV Zrt., míg más alrészlet(ek) vonatkozásában a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a tulajdonosi joggakorló. A közös tulajdonosi joggyakorlás részletszabályait a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti közös tulajdonosi joggyakorlás alatt álló ingatlanokról szóló 220/2011. (X. 20.) Korm. rendelet tartalmazza.

 

 

Vissza az oldal tetejére

3. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és elérhetőségei

Az Országgyűlés 2010. szeptember 1. napjával új törvényt alkotott, így jött létre a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet azzal a céllal, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó állami tulajdonú földvagyonnal felelősen gazdálkodjon, a törvényben előírtaknak és a földbirtok-politikai irányelveknek mindenkor megfelelve.

Amennyiben kérdése van, az NFA munkatársai szívesen állnak rendelkezésére az alábbi elérhetőségeken:

Székhely, postacím: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5., Telefonszám: 06 1 467 6700, Faxszám: 06 1 467 6716, E-mail cím: nfa@nfa.hu, Honlap: www.nfa.hu

Területi Irodák elérhetőségeit az alábbi linken találja: http://www.nfa.hu/hu/kapcsolat/kozpont-es-teruleti-irodak

Vissza az oldal tetejére

4. Lehet-e szolgalmi jogot alapítani bányászati vezeték (pl. földgáz elosztó vezeték) elhelyezésére, amennyiben az közterületet vagy közutat érint?

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban, mint: Btv.) 32. § (5) bekezdése értelmében bányászati létesítmény, továbbá vezeték elhelyezésére, vagy üzemeltetésére, amennyiben az közterületet, közutat, vasúti pályát, folyóvizek, csatornák területét érinti, szolgalmat alapítani nem lehet. E területek igénybevételére az érintetteknek az igénybevételért és az értékcsökkenésért járó kártalanítási díjat is magába foglaló megállapodást kell kötni. A becsatolandó dokumentumokról és a megkötendő megállapodás tartalmáról kérjük vegye fel a kapcsolatot az MNV Zrt. területileg illetékes megyei irodájával, budapesti és Pest megyei ingatlan tekintetében pedig az MNV Zrt. központjával.

Vissza az oldal tetejére

5. Lehet-e vezetékjogot vagy használati jogot alapítani a közterületen elhelyezett bányászati elosztóvezetékre vagy a bányászati létesítményre és ezek idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére?

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban, mint: Btv.) 38/A.§ (5a) bekezdése értelmében a közterületen elhelyezett elosztóvezetékre vagy a Btv. 38/D.§ (1) bekezdésében meghatározott létesítményre és ezek idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére vezetékjogot vagy használati jogot alapítani nem lehet. Az ilyen terület igénybevételére az érintetteknek az igénybevételért és az értékcsökkenésért járó kártalanítási díjat is magába foglaló megállapodást kell kötni.  A becsatolandó dokumentumokról és a megkötendő megállapodás tartalmáról kérjük vegye fel a kapcsolatot az MNV Zrt. területileg illetékes megyei irodájával, budapesti és Pest megyei ingatlan tekintetében pedig az MNV Zrt. központjával.

Vissza az oldal tetejére

6. Milyen mellékletek szükségesek szolgalmi/ vezetékjog/ bányaszolgalmi jog alapításának kérése esetén?

A kérelemhez mellékelni kell:

  • az érintett ingatlan(ok) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját;

  • az érintett földrészlet(ek) térképmásolatát;

  • az illetékes körzeti földhivatal által egy évnél nem régebben záradékolt, a kérelmező által aláírt változási vázrajzot a szükséges (legalább öt eredeti) példányban;

  • a jog alapításához szükséges hatósági engedély(ek)t;

  • valamint a kártalanításra vonatkozó ajánlatot;

  • a kérelemmel érintett ingatlan földhasználati lapját is, amennyiben a kérelmező a tulajdonosi hozzájárulással érintett ingatlan haszonbérlője.

Vissza az oldal tetejére

7. Milyen mellékletek szükségesek tulajdonosi hozzájárulás kérése esetén?

A kérelemhez minden esetben mellékelni kell:

  • az érintett földrészlet térképmásolatát;
  • az érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját;
  • a kibocsátandó tulajdonosi hozzájárulással érintett ingatlan használójának (például: haszonbérlő, földhasználó, vagyonkezelő, bérlő) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerinti, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt jóváhagyó nyilatkozatát, amennyiben a tulajdonosi hozzájárulás kibocsátását nem az azzal érintett földrészlet használója kérelmezi;
  • a kérelemmel érintett ingatlan földhasználati lapját is, amennyiben a kérelmező a tulajdonosi hozzájárulással érintett ingatlan haszonbérlője.

Az egyes ügycsoportokhoz tartozó kérelmek esetén (úgy mint például telekalakítás, művelési ág megváltoztatás, ültetvény telepítés stb.) további mellékletek csatolása is szükséges lehet. Ezek felsorolását az Eljárási dokumentumok között a „Használati- és szolgalmi jog alapítás és tulajdonosi hozzájárulás állami tulajdonú ingatlanokat érintő hatósági eljárásokhoz” menüpontban  található 56/2010. sz. VIG utasítás II. A. 2. pontja tartalmazza.

 

 

Vissza az oldal tetejére

8. Milyen dokumentumokat kell benyújtani szolgalmi jog alapítása iránt benyújtásra kerülő tulajdonosi hozzájáruláshoz ?

A kérelemhez mellékelni kell:

 

- az érintett ingatlan(ok) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját;

 

- az érintett földrészlet(ek) térképmásolatát;

 

- az illetékes körzeti földhivatal által egy évnél nem régebben záradékolt, a kérelmező által aláírt változási vázrajzot a szükséges (legalább öt eredeti) példányban;

 

- a jog alapításához szükséges hatósági engedély(ek)t;

 

- a kártalanításra vonatkozó ajánlatot,

 

- ha az ingatlan vagyonkezelésben áll, ez esetben a vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulását, ha pedig az ingatlan egyébként az MNV Zrt.-től eltérő más személy használatában áll, ezen használó hozzájárulását,

 

- az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett egyéb jogosultak hozzájárulását.

Vissza az oldal tetejére

9. Milyen mellékletek szükségesek az EU-s és hazai pályázatokból megvalósuló beruházásokhoz igényelt tulajdonosi hozzájárulás kérése esetén?

-          Költségvetési szervnek vagy önkormányzatnak nem minősülő pályázó esetén a kérelem benyújtásához képest 30 napnál nem régebbi cégkivonat, vagy megyei bírósági bejegyző végzés. Nem cég pályázók esetén elfogadható a bírósági nyilvántartási kivonat vagy azzal egyenértékű okirat.

 

-          A tulajdonosi hozzájárulás kiadására irányuló szöveges kérelem, amely magába foglalja  a pályázat szerinti beruházással érintett, állami tulajdonú, MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló  ingatlanok, ingatlan alrészletek teljes körét.

 

-          Kitöltött és a cégszerű / hivatalos aláírással minden oldalon ellátott, „formanyomtatvány tulajdonosi hozzájárulás kéréséhez” című dokumentum, az annak részét képező nyilatkozatokkal együtt.

 

-          A beruházás állami ingatlant/ingatlanokat érintő részére vonatkozó műszaki dokumentáció, amelynek minimálisan magában kell foglalnia a beruházás műszaki leírását és egyértelműen, felismerhetően és helyrajzi számmal azonosítható módon műszaki rajzzal meg kell jelenítenie a beruházás helyszínét képező állami tulajdonú ingatlanokat.

 

Az 34/2012. Vig. Utasítás 1. sz. mellékletének 2.-6. sz. almelléklete  szerinti tulajdonosi hozzájárulások valamelyikének (a típus meghatározása során az MNV Zrt. jár el) adatokkal olvasható módon feltöltött, Pályázó által aláírt 4 db. eredeti példánya. Amennyiben a Pályázó a tulajdonosi hozzájárulásban foglaltakkal nem ért egyet, vagy az MNV Zrt. álláspontja szerint a használatba adás feltételeit is rögzítő tulajdonosi hozzájárulás valamely okból nem alkalmazható, az egyedi egyeztetéssel kialakított külön megállapodás 4 db. eredeti, aláírt példánya.

Vissza az oldal tetejére

10. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi. CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése alapján helyi önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítésénél a Magyar Államot megillető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozat kiadásához mely dokumentumokat kell benyújtani?

Az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos kérelemhez szükséges benyújtani a szerződő felek által aláírt adásvételi szerződést, vagy az eladó által írásban elfogadott vételi ajánlatot.

 

Vissza az oldal tetejére

11. Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén a Magyar Államot megillető elővásárlási jogra vonatkozóan milyen értékhatár figyelembevételével szükséges a kérelem benyújtása?

2013-ban

 

az eladó helyi önkormányzati rendeletben meghatározott versenyeztetési értékhatár - amennyiben az bruttó 25 millió Ft-nál alacsonyabb - 20%-át elérő vételár, ilyen értékhatár-megállapítás hiányában pedig

 

a bruttó 5 millió Ft-ot elérő vételár esetén illeti meg a Magyar Államot elővásárlási jog.

Vissza az oldal tetejére

12. A „szocpol” támogatásban, vissza nem térítendő adótámogatásban részesült ingatlan-tulajdonosok az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom törlésével kapcsolatban hova nyújthatják be kérelmüket?

Az ügyben a Magyar Államkincstár illetékes. Az ügyintézés megkezdése előtt informálódni kell, hogy az ingatlan elhelyezkedése szerint a Magyar Államkincstár mely megyei igazgatósága jogosult az ügyben eljárni. (Magyar Államkincstár Központ elérhetősége: tel.: 06 1 327 36 00, Fax:   06 1 266 38 69,  Központ címe: 1054 Budapest, Hold u. 4., Postacím: 1909 Budapest)

Vissza az oldal tetejére

13. Hová fordulhatnak és milyen segítségért a hitelüket fizetni nem tudó lakástulajdonosok?

A hitelüket fizetni nem tudó lakástulajdonosok a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. –hez fordulhatnak. 

 

Kék szám Info vonal: (06-40) 100-444

NET ügyfélszolgálat: H-P: 8.00-16.30    Tel.: (06-1) 795-5100  E-mail: info@netzrt.hu

Cím: 1024 Budapest, Margit krt. 85-87. (bejárat a Kis Rókus utca felől).

A Nemzeti Eszközkezelő programja azoknak a hiteladósoknak nyújt segítséget, akiknek ingatlanát a bank kényszerértékesítésre jelölte ki. A NET programhoz mind a deviza, mind a forint alapú jelzálogkölcsön-szerződéssel rendelkező hiteladósok csatlakozhatnak, függetlenül attól, hogy a kölcsön lakásvásárlásra irányul vagy éppen szabad felhasználású. Az ügyintézés helyszíne a hitelező által megjelölt bankfiók lesz, az ügyintézés díjmentes. Az Eszközkezelő az ingatlant csak abban az esetben vásárolja meg, ha a hitelező az adásvételhez hozzájárult.

A NET program a kormány Otthonvédelmi Akciótervével összhangban a leginkább rászoruló hiteladósokon kíván segíteni. A program a három szereplő – hiteladós, hitelező és a Magyar Állam – közös áldozatvállalásán alapul. Ennek keretében:

  • a hiteladós lemond az ingatlan tulajdonjogáról, és bérlőként otthonában maradhat,
  • a Magyar Állam megvásárolja a felajánlott ingatlant és
  • a hitelező elengedi a hiteladós fennmaradó tartozását.

A Magyar Állam nevében a Nemzeti Eszközkezelő minden olyan ingatlant megvásárol, amelynek eladásához a hitelező pénzügyi intézmények hozzájárultak. A Nemzeti Eszközkezelő ennek érdekében felveszi a kapcsolatot a hiteladóssal, időpontot egyeztet vele, hogy a lakóingatlant leltárba vegye, valamint, hogy megkössék az adásvételi szerződést és bérleti szerződést. Ennek eredményeképp a korábbi hiteladós – mint bérlő – továbbra is az otthonában maradhat. Bérlőként az Eszközkezelőtől határozatlan időtartamra bérli az ingatlant, melynek használatáért havi bérleti díjat fizet.

Vissza az oldal tetejére

14. Erdészeti társaságokkal kapcsolatos ügyben hova fordulhatok?

Erdészeti társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlási kérdésekben nem az MNV Zrt, hanem az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB Zrt.) az illetékes. Az MFB Zrt. elérhetőségei:

Központi szám: + 36 1 428 1400, + 36 1 428 1500

Ügyfélszolgálati iroda címe: 1051 Budapest, Nádor u. 31. (bejárat a Vértanúk tere felől)

Levelezési cím: MFB Zrt. Ügyfélszolgálata 1365 Budapest, Pf. 678.
Telefonszám: + 36 1 428 1574, + 36 1 428 1306
E-mail: mfb@mfb.hu, ugyfelszolgalat@mfb.hu, kabinetiroda@mfb.hu

 

 

Vissza az oldal tetejére

15. Mit érdemes tudni a Széchenyi Pihenőkártyáról?

Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya)

A béren kívüli juttatások rendszerének 2012. január 1-jei átalakítását követően a SZÉP Kártya lett a cafeteria zászlóshajója. Praktikusabb és takarékosabb a korábban használt utalványoknál, ami az elfogadóhelyek és a felhasználók számára is előnyös.

A SZÉP Kártya egy bankkártya jellegű, univerzális elektronikus utalvány, amellyel a munkáltató béren kívüli juttatást biztosít az alkalmazottai részére.

A SZÉP Kártya igénylése

A kártyát a munkáltató igényli dolgozói számára a kibocsátó pénzintézettől. Az igénylés a bankfiókokban vagy az interneten kezdeményezhető, és a szerződéskötést követően realizálódik. A kártya igénylése a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt térítésmentes. A kártyához akár társkártya is igényelhető a közvetlen hozzátartozók részére. A társkártya, az elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült kártya újragyártása azonban 1500,- Ft + Áfa (1.905,- Ft) költséget jelent a munkavállaló részére.

Kibocsátó pénzintézetek

Jelenleg három pénzintézet jogosult a SZÉP Kártya kibocsátására, ezek az OTP Bank, a K&H Bank és az MKB Bank. A szigorú jogszabályi háttér miatt a kibocsátott kártyák használatában érdemi különbség nincs, eltérhet azonban az egyes bankok társkártyával, vagy a kártya pótlásával kapcsolatos eljárása. Egységes az is, hogy a társkártyák számát nem korlátozzák, a gyártás díja azonban a főkártya tulajdonosát terheli. Az elkészült plasztikkártyákat a kibocsátó banktól vagy a munkáltatótól lehet átvenni.

Társkártya: ki kaphat?

A munkavállaló társkártyát igényelhet közvetlen hozzátartozói részére akár munkáltatójánál, akár a kibocsátó pénzintézet ügyfélszolgálatán. A Ptk. pontosan meghatározza a közeli hozzátartozók körét. A jogszabály szerint közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- vagy nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- vagy a nevelőszülő, valamint a testvér. Amennyiben a munkavállaló élettársi kapcsolatban él, annak fennállásáról nyilatkoznia kell a munkáltató vagy a kibocsátó bank felé.

A társkártya-használó a főkártyával megegyező jogosultsággal használhatja kártyáját, ezért is kötik életkorhoz a társkártya igénylését.

Igénybe vehető szolgáltatások

A SZÉP Kártyán rendelkezésre álló juttatási keret három alszámla közt osztható meg. Az egyes alszámlák (zsebek) összege az alábbi módon használható fel.

A „Szálláshely” alszámla terhére évi 225 ezer forint határig:

• szálláshely szolgáltatás,

• belföldi utazásszervezés (előre összeállított csomagok esetén).

A „Vendéglátás” alszámla terhére évi 150 ezer forint határig:

• éttermi és mozgó vendéglátás,

• egyéb vendéglátás,

• szálláshely szolgáltatás.

A „Szabadidő, rekreáció” alszámla terhére évi 75 ezer forint határig:

• egyéb humán egészségügyi ellátás (a kórházi, orvosi és fogorvosi ellátáson túli egészségügyi szolgáltatások, amelyek nem foglalnak magukban orvosi gyógykezelést, ide tartozik például az ápolói, szülésznői, fizioterápiás ellátás, munkaterápia, beszédterápia, gyógymasszázs, csontkovácsolás, homeopátiás kezelés),

• előadó-művészeti szolgáltatás,

• múzeumi tevékenység,

• növény- és állatkert, természetvédelmi terület működtetése,

• vidámpark, szórakoztatóipari tevékenység,

• máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység,

• fizikai közérzetet javító szolgáltatás (például masszázs, fogyasztó szalonok, szolárium),

• testedzési szolgáltatások,

• egyéb sporttevékenység (verseny- és lovas istállók tevékenysége),

• belvízi személyszállítás,

• egyéb foglalás (idegenvezetés),

• szálláshely szolgáltatás.

Fizetés a kártyával

A kártyaelfogadó helyeken bankkártya-terminál (POS) használatával, internetes felületen, vagy telefonos ügyfélszolgálat igénybe vételével lehet a szolgáltatás költségeit rendezni. A kártyahasználat során minden esetben szükséges a személyazonosság igazolása. POS terminálon történő fizetéskor a bizonylatot a kártya tulajdonosának alá kell írnia. A SZÉP Kártya elfogadóhely számára nem kötelező a számla kiállítása. (Az Üdülési Csekk esetében kötelező volt.)

Az elektronikus utalvány nem váltható át készpénzre vagy készpénzt helyettesítő eszközre, nem lehet továbbá pénzfelvételre használni, mivel nem minősül bankkártyának. A rendelkezésére álló teljes keret felhasználható, elkölthető belföldön, a legkülönfélébb kártyaelfogadó helyeken.

Meddig fizethetünk vele?

A SZÉP Kártyára átutalt juttatást az adott évet követő naptári év végéig lehet felhasználni. (Ez a 2012-ben biztosított összegeknél 2013. december 31-ét jelenti.) Ha a kártyabirtokos a kártyán lévő keretet a határidőig nem használja fel, az összeg elvész. A kibocsátó banknak az elveszített összeget nem kell visszafizetnie sem a munkáltató, sem a munkavállaló felé.

A kártya érvényességének időtartama minimum 3, maximum 5 év. Amennyiben a munkáltató a kártyára 24 hónapon keresztül nem utal semmilyen támogatást, a kibocsátó bank a kártyát visszavonhatja. A visszavonásról a kártyatulajdonost a banknak legalább két hónappal előre tájékoztatnia kell.

Az alszámlák között utólag nem lehet átcsoportosítani!

A kártya alszámláira utalt összegeket csak a jogszabály által meghatározott célokra lehet felhasználni. Az egyes zsebek között az összegek nem mozgathatók. A munkáltató a munkavállalót bevonva dönt arról, hogy az általa biztosított juttatás mekkora összeggel és melyik alszámlára érkezzen. Ugyanakkor a munkáltató felelőssége annak figyelése, hogy a juttatási összeg a cafeteria kedvezményes adózású felső határait mikor lépi túl.

A kibocsátó pénzintézetek személyre szóló elektronikus nyilvántartást vezetnek az egyes munkavállalók juttatásairól. A naprakész egyenleg a bankok internetes felületéről vagy telebank szolgáltatása révén a kártyatulajdonosok számára bármikor elérhető.

Közteher: munkavállalóknak nincs!

A munkavállalók szemszögéből a kártyára utalt összeg adómentes (nettó) juttatás. A munkáltatók fizetik az államkasszába a béren kívüli juttatások után az összeg 30,94%-át (16% SZJA és 10% EHO az adóalap 1,19-szeresére). A SZÉP Kártyára adható maximális keret mellett még évi 50 ezer forint egyéb jellegű cafeteria juttatás adózik kedvezményesen.

Vissza az oldal tetejére

16. Mit érdemes tudni az Erzsébet-programról és az Erzsébet-utalvány felhasználási lehetőségéről?

Tájékoztató az Erzsébet-programról és az Erzsébet-utalvány felhasználási lehetőségéről

Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által az Erzsébet-program keretében kibocsátott, és a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. által forgalmazott, fogyasztásra, készétel vásárlására felhasználható étkezési jegy.

Az Országgyűlés döntése szerint az Erzsébet-utalvány forgalmazásából várható eredmény kizárólag közfeladat ellátására fordítható. Ez az Erzsébet-program, amely a szociális üdültetés és étkeztetés új rendszere. Az Erzsébet-utalvány választása felelősségteljes döntés, hiszen aki adja vagy használja az Erzsébet-utalványt, az az Erzsébet-programon keresztül segíti mindazokat, akik rövidebb-hosszabb ideig kiemelt figyelemre szorulnak.

Az Erzsébet-program első lépéseként 2 milliárd forint értékű pályázat került meghirdetésre a nehéz anyagi helyzetben lévők részére üdülésük, pihenésük, rekreációjuk elősegítésére. Így a fogyatékossággal élők, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, illetve a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi munkavállalók támogatásban részesülnek üdülési szolgáltatás formájában.

Az Erzsébet-utalvány forgalmazásából várható eredményből a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány áprilisban újabb pályázatot ír ki egymilliárd forintértékben. Az Erzsébet-tábor sok tízezer iskolás gyermek táborozását teszi lehetővé az idén.

 Az Erzsébet-programmal kapcsolatban további információkhoz juthat a www.erzsebetprogram.hu internetes oldalon.

Miért jó az Erzsébet-utalvány?

·         Az Erzsébet-utalvány a munkavállaló számára teljesen adó- és járulékmentes,

·         hideg és meleg étkezésre egyaránt felhasználható,

·         széles körben felhasználható: élelmiszerboltok, étkezdék, éttermek várják országszerte,

·         kedvező a címletezése, és

·         több marad a zsebében; olyan, mintha minden olyan termékre, amit Erzsébet-utalvánnyal vásárol 30% kedvezményt kapna.

 

 

Elfogadóhely-kereső:

http://www.erzsebetutalvany.hu/oldal.php?oldal=82

Vissza az oldal tetejére

17. Hány évre visszamenőleg kell kitölteni a vagyonnyilatkozatot?

A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett, bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni.

Vissza az oldal tetejére

18. Bruttó vagy nettó összeget kell a vagyonnyilatkozatban feltüntetni?

Minden esetben a jövedelem közterhekkel csökkentett összegét kell feltüntetni.

Vissza az oldal tetejére

19. A tisztség megszűnésétől hány nap áll rendelkezésre a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésére? (30 nap?)

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő tizenöt napon belül kell vagyonnyilatkozatot tenni.

Vissza az oldal tetejére

20. Minden oldalon alá kell írni a vagyonnyilatkozatot?

Igen, a kötelezettnek a nyomtatvány minden oldalát alá kell írnia.

Vissza az oldal tetejére

21. Átküldhetem a vagyonnyilatkozatom e-mailen?

Nem, mert a vagyonnyilatkozat 1-1 példányát tartalmazó két darab zárt borítékot a kötelezettnek személyesen vagy meghatalmazottja útján kell átadnia az őrzésért felelős részére, melyből 1 példány a kötelezetté.

Vissza az oldal tetejére

22. Már tettem vagyonnyilatkozatot a 2007. évi CLII. törvény szerint, elegendő az átvételi elismervény megküldése?

Nem, teljes bizonyítóerejű magánokiratban foglalt nyilatkozatban kell nyilatkozni arról, hogy a kötelezett más tisztségével kapcsolatban leggyakrabban hol és mikor teljesítette az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti kötelezettségét.

Vissza az oldal tetejére

23. Hol találom a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványokat?

Az MNV Zrt. internetes honlapjáról letölthetők a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges dokumentumok: (http://www.mnv.hu/eljarasidokumentumok/vagyonnyilatkozatok/vagyonnyilatkozat.html)

Vissza az oldal tetejére

24. Mikor tudom leadni vagyonnyilatkozatom?

Vagyonnyilatkozat leadásával kapcsolatban, kérem, keressék időpont-egyeztetés céljából Farkas Andrea humánpolitikai ügyintézőt a 237-4400/1034-es telefonszámon, aki készséggel áll rendelkezésre.

Vissza az oldal tetejére

25. Hol tudom leadni vagyonnyilatkozataim?

Vagyonnyilatkozatát zárt borítékban - két példányban - az MNV Zrt. Humánpolitikai és Szervezetfejlesztési Igazgatóságára (1133 Budapest, Pozsonyi út 56. I. em) személyesen vagy meghatalmazottja útján tudja leadni. Amennyiben meghatalmazott útján juttatja el vagyonnyilatkozatát, úgy meghatalmazást is szükséges kitölteni.

Vissza az oldal tetejére

26. Milyen gyakran kell vagyonnyilatkozatot tennem?

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör betöltését megelőzően, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 5. §-a alapján évenként, kétévenként vagy  ötévenként (az esedékesség évében június 30-ig), továbbá a jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő 15 napon belül.

 

Vissza az oldal tetejére

27. Hogyan tudok jelentkezni az MNV Zrt. önéletrajzi adatbázisába?

Önéletrajzi adatbázisunkba abban az esetben is jelentkezni lehet, ha aktuálisan nem talál a honlapunkon a szakmai érdeklődésének megfelelő állásajánlatot. Kérjük, ez esetben küldje el jelentkezési anyagát a human@mnv.hu e-mail címre.

Amennyiben a későbbiekben az Ön képzettségének és szakmai tapasztalatának megfelelő új pozíció válik nyitottá Társaságunknál, az adatbázisból önéletrajza automatikusan bekerül a potenciális jelöltek közé.

Az MNV Zrt. honlapján folyamatosan aktualizáljuk állásajánlatainkat, melyekre közvetlenül is jelentkezhet, szintén a human@mnv.hu e-mail címre küldött pályázati anyaggal. Jelentkezési anyagán kérjük, minden esetben tüntesse fel a pozíció megnevezését.

Az adatbázisunkba jelentkezett pályázóink adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezeljük.

Vissza az oldal tetejére

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Cím: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56.Telefon: +36 1 237-4400Fax:+36 1 237-4100

IQSYS Zrt. - Ponte.hu Kft.